Egy üveg bor…
Csak nézlek, édes vagy és kedves, vidd el a messzeséget. Hadd legyen minden közel, ne legyen semmi távoli;
csak a gondok.
Kihúzom dugód, meglelem mézes titkod ajkát, döntöm magamba az élet felejtő nektárját. Lebegnék és úsznék, lila és narancs hullámokban, látnám értelmemet csendes varázsodban.
Megfogom üvegtested, kissé hideg, de formás, csábít a kísértés, megkóstollak mindjárt!
Tetszel nekem nagyon, külsőd is bensőd is, kezembe veszlek és érzem, könnyű vagy, túlságosan.
Hiszen üres vagy.
2003.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése